Ásítás vagy egy nagy harapás közben hirtelen nem tudja becsukni a száját, és az állkapcsa mintha „kiakadt” volna? Ez ijesztő, de nem ritka helyzet. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, mi történik ilyenkor az állkapocsízületben, miért fontos a mielőbbi szakszerű segítség, és milyen kezelés jöhet szóba, ha a ficam visszatér. A cikk második részében arról is írunk, hogyan őrizheti meg az állkapocscsont egészségét, mert az ízület és a csont állapota szorosan összefügg a fogakéval.
Mi az állkapocs-ficam?
Az állkapocsízület (más néven temporomandibuláris ízület) a test egyik legösszetettebb ízülete. Ez biztosítja, hogy a fogsorok pontosan záródjanak. Működés közben nemcsak nyílik és csukódik, hanem forgómozgást is végez, és előre-hátra, illetve jobbra-balra is elcsúszik. Rágáskor ezért nagy terhelés éri. A nyomást egy porckorong csillapítja, amely megakadályozza, hogy a koponya és az állkapocs közvetlenül érintkezzen.
Ficamról akkor beszélünk, ha az állkapocs ízületi fejecse kiugrik a helyéről, és nem tud magától visszatérni. Ez a leggyakoribb, úgynevezett elülső ficam. Ritkább a hátsó ficam, amikor a fejecs hátrafelé, a hallójárat irányába mozdul el.
Kiugrott az állkapcsa? Miért fontos a mielőbbi szakszerű segítség?
Ha kiugrott az állkapcsa, ne próbálja erővel visszaigazítani, és mielőbb forduljon fogorvoshoz vagy szájsebészhez. A kiugrott ízületet minél hamarabb érdemes visszahelyezni. Minél tovább áll fenn a ficam, annál nehezebb a visszahelyezés, mert az állkapocs izmai egyre erősebben ellenállnak.
Mi okozhatja, hogy a ficam visszatér?
Ha a ficam egymás után többször is visszatér, az szakorvosi kivizsgálást és kezelést igényel. Az okok között gyakran a harapás áll: ha a fogak érintkezése nem megfelelő, az komolyan befolyásolhatja az ízület mozgását. Például hiányos fogazatnál vagy mélyharapásnál a felső és az alsó állkapocs a szokásosnál jobban összezáródik. Ilyenkor az állkapocs közelebb kerül a koponyához, az ízület rendellenes helyzetbe kényszerül, és ez idővel panaszokat okozhat.
Hogyan kezelhető a visszatérő állkapocs-ficam?
Kétféle kezelés jöhet szóba.
1. Konzervatív kezelés
A konzervatív kezelés célja a kiváltó ok megszüntetése, vagyis a helyes harapás helyreállítása. A kezelés idejére a fogorvos szükség esetén fájdalomcsillapítást javasol, és éjszakai harapásemelő sínt készít. A sín kiemeli az állkapcsot a kóros helyzetből, így az ízület kényelmes, megfelelő pozícióba kerül. A sín viselése önmagában általában nem oldja meg véglegesen a problémát: a tartós panaszmentességhez többnyire fogszabályozó kezelésre vagy fogpótlásra is szükség van.
Az állkapocsízület és a harapás összefüggéseivel a gnatológia foglalkozik.
2. Műtéti kezelés
Műtétre akkor kerülhet sor, ha a konzervatív kezelés nem hozza meg a várt eredményt. A műtét célja, hogy az ízületi fejecs ne ugorhasson ki újra. Ennek egyik módja, hogy az ízületi fejecs előtti csontos kiemelkedést megemelik. Egy másik lehetőség, hogy az ízületi korongot az ízület elülső részéhez rögzítik.
## Az állkapocscsont egészsége
Az állkapocsnak nemcsak az ízülete, hanem a csontja is fontos. Az állkapocscsont tartja a fogakat, és az állapota a fogpótlás lehetőségeit is meghatározza. A csontok egészségéhez a kiegyensúlyozott, rendszeres étkezés is hozzájárul: tartós tápanyaghiány esetén előbb-utóbb a csontok is megsínylik a hiányt.
Kalcium és D-vitamin: a két legfontosabb tápanyag a csontoknak
- Kalcium: kulcsszerepe van a fogak és a csontok felépítésében. A szervezet kalciumtartalmának 99 százaléka a csontokban található. Ha a táplálék kevés kalciumot tartalmaz, a szervezet a csontokból szabadítja fel, így csökken a csont mennyisége, és romlik a minősége. Fiatalkorban a kalciumhiány gátolja a csonttömeg kialakulását, idősebb korban pedig gyorsítja a csontvesztést.
- D-vitamin: segíti a kalcium felszívódását a bélből, és támogatja a csontképződést. Ezért alapvető a csontok és a fogazat egészségéhez. Hiányában csökken a csontok ásványianyag-tartalma, így könnyebben törhetnek, deformálódhatnak, és csontritkulás alakulhat ki.
Milyen jelek utalhatnak kalcium- vagy D-vitamin-hiányra?
- töredező körmök,
- izomgörcsök, csökkent izomtónus,
- fokozott ideg- és izomérzékenység,
- gyermekeknél késői fogzás, felnőtteknél gyorsan romló fogak,
- az íny és az állkapocscsont sorvadása, amely miatt a fogak idővel meglazulhatnak.
Ezek a jelek más okból is jelentkezhetnek. Ha ilyet tapasztal, a hiány megállapításához és pótlásához kérje háziorvosa tanácsát.
Miért fontos a jó csontállomány a fogpótlásnál?
Minél tovább megőrzi a fogai és az állkapocscsontja egészségét, annál később lesz szükség fogpótlásra vagy protézisre. A hiányos fogazat tehát kétszer is szerepel ebben a cikkben: befolyásolhatja az állkapocsízület helyzetét, és a csontállomány megőrzése szempontjából is számít.
A hiányzó fog implantációval is pótolható. Az implantáció sikere azonban nagyban függ a csontállomány mennyiségétől és minőségétől. Ha a csont leépült, a beültetés előtt csontpótlásra lehet szükség.
Kérdése van az állkapcsával kapcsolatban?
Ha visszatérően kattog, akad vagy kiugrik az állkapcsa, vagy fogpótlás előtt áll, és bizonytalan a csontállománya miatt, keressen minket bizalommal. Az első konzultáción felmérjük az ízület, a harapás és a csont állapotát, és elmondjuk, milyen lehetőségek jöhetnek szóba az Ön esetében.