A pszichoaktív szerek szájüregre gyakorolt hatása igen széles skálán mozog, jelentős eltérések figyelhetők meg a szer típusának függvényében. Sajnos, a szájüregi egészség elhanyagolása általában jellemző a szerhasználók körében. Ez pedig hosszabb távon igen káros következményekkel jár a szervezet általános egészségi állapotára és az életminőségre is. A fogorvosok rendszeresen számolnak be arról, hogy a pszichoaktív szerekkel élőknél a legnagyobb problémát az jelenti az alultápláltság és rossz a szájhigiéniája mellett, hogy hiányzik a rendszeres fogorvosi ellátás igénye részükről.

Milyen fogászati veszélyekkel kell számolni?

Dohányzás (cigarettázás, pipázás, vizipipázás, bagórágás) során az egészségkárosító hatás több tényezőből áll:

– A dohánylevélben lévő nikotin károsítja az erek falát, érelmeszesedést, sőt a túlzott izgalmi állapot szívinfarktust is okozhat.

– A kátrány bizonyítottan felelős bizonyos daganatok, szájüregi tumorok kialakulásában.

– Az égés során keletkező szén-monoxid meggátolja a szervezet megfelelő oxigénellátását. Ez hátrányosan befolyásolja a sebgyógyulást, a szájsebészeti műtétek utáni regenerációt, csökkenti az immunrendszer aktivitását.

– Továbbá kellemetlen tünet a rossz lehelet, az elszíneződött fogak, ujjak látványa.

– Az elhanyagolt szájhigiénia következtében a fogazat egyre rosszabb állapota nem csupán csökkenti az önbizalmat, de a krónikus gyulladások esélyét is megnöveli. A szájüregi baktériumok elszaporodása megnöveli a légzőszervi betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, az agyvérzés, a cukorbetegség kockázatát is.

A túlzott alkoholfogyasztás szintén káros hatással van az egészségre, fokozza többek között a májzsugorodás, az agyvérzés, illetve a rosszindulatú daganatok előfordulását. Az alkoholfüggők egészségtudata igen alacsony, így általában jellemző a szájhigiénia és a fogorvosi kontroll teljes hiánya. A szájüregi kóros jelenségek, tumoros elváltozások így csak későn derülnek ki, amikor az előrehaladott állapot már nehezen, vagy nem fordítható vissza.

A kábítószereket, vagy drogokat illetően, népegészségügyi szempontból pszichoaktív szernek számítanak azok, amelyek a központi idegrendszer működését befolyásolják. Ezen belül beszélünk legális és illegális, gyógyászatban is használatos, vagy nem használatos szerekről is.

Nem tartozik a drogok közé ilyen tekintetben például a koffein, vagy az etanol, mert bár pszichoaktív hatásúak, jogi szabályozás nem vonatkozik a használatukra.

Az egyik leggyakoribb pszichoaktív szer a drog – használatuk szájüregi vonatkozásától sokan szenvednek:

Gyakori körükben a fogszuvasodás, az ínybetegség, a fogak szorításából eredő fogtöredezés, a fogak kopottsága. Fogászati ellátás hiányában sokszor súlyos kórképek alakulnak ki. Bizonyos kábítószerek (pl: a kannabisz) súlyos szájszárazságot is okoznak, ami növeli a fogszuvasodás kialakulásának, a rosszindulatú szájüregi daganatok esélyének kockázatát. Az ínyre és a fogakra felkent anyagok a fogakat kémiai erózió útján károsítják. A szájhigiénia elhanyagolása összességében rossz szájüregi állapotot eredményez.

A fogorvosok elsődleges célja, hogy kiszűrjék a szerhasználókat, és orvosi segítséget ajánljanak a betegeknek.