Rágás szerepe az emésztésben

Az ember azt gondolja, hogy a falat emésztése a gyomorban kezdődik, viszont mi – fogászaton dolgozó szakemberek – nem győzzünk hangsúlyozni, hogy az egész folyamat már a szájüregben elindul, a táplálék mechanikus őrlésével és a nyálemésztéssel.
Az emésztőtraktusban a nagy ételdarabok kisebbre bomlanak, melyeket a szervezet már képes feldolgozni. Ez a rendszer körülbelül 10 méter hosszúságú és különböző – emésztőnedveket termelő – szervek csatlakoznak hozzá.

A szájüregben megkezdődik az emésztés , ahol a rágás fizikai úton elkezdi lebontani a táplálékot. A nyál megkezdi az emésztést, valamint átnedvesíti a falatot, amely ezután végighalad a nyelőcsövön, s így a gyomorba kerül. Az étel körülbelül 2-5 órát tölt el itt, mielőtt a vékonybélbe ürülne. Ennek első szakasza a nyombél, második az éhbél, majd a csípőbél. Ezekben történik meg alapvetően az emésztés és a felszívás. Ezután a vastagbél felé halad tovább a maradék, amelynek fő szerepe a víz visszaszívása, valamint a salakanyag továbbítása.

Mi történik az étel alkotóelemeivel?

Száj:
– fehérje: rágás során kisebb darabokra bontjuk, viszont vegyi hatás nem éri
– szénhidrát: a nyál amiláz enzimje elkezdi lebontani, valamint az édes íz bekapcsolja a további lépéseket, amely egyfajta közvetlen kapcsolatot jelent az ízelőbimbók, agy, hasnyálmirigy között
– zsír: “krémessé” teszi a falatot, viszont ezt sem éri vegyi változás

Gyomor:
– fehérje: kisebb mértékű változás áll be a pepszin, valamint a gyomorsav kettősétől
– szénhidrát: nem történik változás
– zsír: nincs itt sem különösebb változás

Nyom- vagy patkóbél:
– fehérje: a hasnyálmirigy fehérje bontó enzimje tovább tördeli az aminosavláncokat, majd önálló aminosavakra bomlanak ➡ egyesek a vérkeringéssel el tudnak jutni a májba, ezután az egész szervezet számára elérhetővé válnak

– szénhidrát: a keményítők tovább bomlanak, egészen addig, amíg egyszerű cukor (szőlőcukor) nem lesz belőlük ➡ vérkeringéssel a májba kerülnek

– zsír: a máj által kiválasztott epe (epesav) segítségével feloldódnak a zsírszemcsék, majd ezután a hasnyál zsírbontó enzimje (lipáz) feldarabolja a zsírokat/olajokat ➡ a zsírok bonyolultabban viselkednek, mint a feljebb említett társai. Mivel vízben nem oldódnak, így aminosavakhoz kapcsolódnak. A felszívódott zsírokat első körben a nyirokerek szállítják, majd miután bekerültek a vérkeringésbe, vagy a test szövetei és sejtjei használják fel közvetlenül, vagy a májba kerülne