17. századi levelek és a fogászati CT, mint képalkotó eszköz között lehet bármiféle kapcsolat?
A fogászatban használt CT készülék jó szolgálatot tett, amikor brit kutatók bontatlan, 17. századi levelekbe akartak bekukkantani. A 2600 lezárt, Európából származó, sosem kézbesített levél egy postai ládában pihen a hágai Holland Postamúzeumban.
Az említett 3 D képalkotó CT készülék ugyanis nem csupán a fogak ásványianyag-tartalmát mutatja meg, de lehetővé tette a vizsgált levelek megírásához használt tintában lévő apró fémrészecskék észlelését is. A kész felvételeken a kutatók számítógépes algoritmusokat alkalmaztak, melyekkel azonosították és elkülönítették az összehajtogatott levelek egyes rétegeit, illetve”virtuálisan kibontották” a dokumentumokat.
A szenzációt keltő brit kutatóknak ezáltal a világon elsőként sikerült elolvasniuk ezeket a reneszánsz kori érintetlen leveleket. Mindezt anélkül, hogy fel kellett volna bontani őket, tehát bármilyen módon megsértették volna a dokumentumokat.
Erre a kíméletes megoldásra azért volt szükség, mert a levélküldemények feladói olyan lezárási technikát alkalmaztak, mely szerint maga a levél szolgált saját borítékjául.
Ezidáig az efféle leveleket csupán oly módon tudták tanulmányozni, ha szétbontották őket. Így azonban gyakran a legnagyobb körültekintés ellenére is megrongálták a történelmi dokumentumokat.
Miért bír jelentőséggel ez a technikai bravúr?
A múlt írott emlékei felbecsülhetetlen értékkel bírnak. Az adott korról hiteles, hamisítatlan információkat közvetítenek a ma emberének. Az egyik vizsgált levél például 1697. július 31-i keltezésű. Az írója, bizonyos Jacques Sennacques, a Hágában élő unokatestvérétől egy gyászjelentés hitelesített másolatát kéri. A szakemberek kihangsúlyozzák, hogy ezek a levéltartalmak értékes források, mert bepillantást engednek az európai történelem bizonyos időszakában élő átlagemberek mindennapjaiba. Hiteles korrajznak is felfogható, hiszen olyan ismeretekre tehetünk szert általuk, mintha egy akkortájt írt novellába, vagy kisregénybe olvasnánk bele.
A cikk forrása itt lelhető fel:
Köszönjük kedves páciensünknek, XY -nak, hogy felhívta erre az érdekességre a figyelmünket 🙂